Bozóttűz

 

Vörös macska, vörös ló, vörös asszony, egy se jó!
közmondás

a pazar nőstény könnyen ismerkedik, könnyen kúr

___...egyedül üldögéltem a Tilos az Á nevű kocsma előtti téren, egy kis kőfalon, nem volt pénzem bemenni, és lusta voltam megszervezni, hogy bejussak. Ősz volt, hűvösödött, este tíz óra lehetett. A vörös nő előlépett a sötétből. Látásból ismertem, tudtam, hogy melyik körhöz tartozik, rámenős csaj, kemény szexuális vonzerőt árasztott magából. Rögtön az ölembe ült, mondván, hogy hideg a kő, és megkérdezte, miért nem megyek be. Azt feleltem, nincs pénzem, éreztem rajta, hogy csodálkozik, pár mondatot beszélgettünk, hogy miről, nem emlékszem, aztán egyszer csak elveszítette az érdeklődését irántam, és ahogy jött, olyan gyorsan el is tűnt, csak a feneke melegét felejtette a lábamon. Évek múlva ugyanazon a helyen, de már benn a pult előtt futottunk össze véletlenül, egy pohár sörrel a kezemben arról beszéltem neki, hogy vetélytársnője és ellenlábasa, J. - akivel nemrég egy zűrzavaros nyarat töltöttem el, és aki hasonló módszerrel pasizott, kemény, titkos, vérre menő vetélkedés folyt közöttük - azt mondta róla: -Ha szakítunk, csak C.-vel ne jőjj össze soha.- Rám nézett akkor talányosan ferde vágású szemével a rókaaszszony, és emígyen szólott: - Ez már udvarlásnak számít! - Úgy öntött nyakon ezzel a mondattal, mint egy dézsa jeges vízzel, én meg - mit tehettem egyebet? - belevicsorogtam a poharamba és odébbálltam, lazán lepattintott magáról, ez a helyzet - gondoltam - biztos éppen másra vadászott.


hugyhúrok a járdán - a fekete kutya mint szenzor

___Az egyik szeptemberben sétálgattam az Andrássy úton, délután volt, a fák poros lombján a napfény sárga foltjai virítottak. Szabadnak és könnyűnek éreztem magam, egy négyéves kapcsolattal a hátam mögött, az egész nyarat végig kellett innom, hogy túljussak rajta. Nem egy egészséges megoldás, de hatásos. Egy vörös villanás jobbról, C. tartott felém, közepes nagyságú fekete kutyával a póráza végén. Felhívott magához, leültem nála a konyhában, egyszer már jártam itt, fél órát beszélgettünk, közös ismerősökről, megbeszéltünk egy randevút, aztán elmentem.


váltakozva be- és kifelé forduló szexus

___Amikor még nem háltuk el a kapcsolatot, de már találkozgattunk, áradt belőle kimondatlanul felém a bűvös szó: igen, igen, IGEN. Ő szemelt ki engem, én tudtam ezt, nem zavart, sőt jól esett, sodródtunk egymás felé a megkívánás lágy hullámain, tekintetünk szelíden összefonódva, lassú spirálkörökben, egyre közelebb. Ez volt a szerelem fanyar, várakozással teli, beteljesedés előtti időszaka.


szeret -és tud is- kúrni

___Az első szeretkezésünk egy házibuli után esett meg nála, kapkodva vetkőztünk, kíváncsian és egymástól szüzen, az ágyon ferde ívben feküdt keresztbe, úgy mutatta meg a testét a félhomályban, tessék, ez mind a tiéd, félszegen keresgéltem a sötétben, itt a szája, a melle, ügyetlenül hatoltam bele, nehezen találtuk meg a közös ritmust, és amikor befejeztük, a fülembe súgta, nem baj, még össze kell hangolódnunk.


magán-emlékezés vagy emléknélküliség

___Vörös színű, félhosszú a haja, kicsi és formás macskafeje van, amikor nevet, a szemeiből két felfelé görbülő ív lesz, a felső fogsorát bájosan kitolja, megjelenik az arcán egy vidám és kihívó kifejezés. A teste macskaszerű, hajlékony és hosszú a gerince, a feneke két szép fehér félgömb, emlékszem, amikor egyszer nálam aludt, és reggel kiment vizet inni a konyhába, jól megjegyezhettem hátulról az alakját. Szép szokása volt reggelente előttem öltözni, levetette a hálótrikóját-bugyiját, nekem nyújtózkodott, homorítva, a melleit mutatva, megkívánás-uzsonnát csomagolt magából kétnapi távollétemhez, amit nélküle eltöltenem egy 48 órás sivatagi túrára hasonlított. A szőre közepén sötétvörös sáv, az ék két széle világosabb vörös, büszkén mutatta. Folyamatosan változtatja a külsejét, magam sem tudom, melyik álarc van rajtam, mondta egyszer, a haja azóta sötétszőke, és a szőrzete is rejtélyesen kiszőkült. Nem emlékszik a fél évvel ezelőtti önmagára, a pillanat-nő, az ezerarcú asszony.


szerelem a tökéletes kúrásba

___...annyira kívántam, hogy fél éjszakán keresztül próbáltam - negyed- vagy ötödszörre, a mindenit! - kielégülni benne, ő a kezeivel húzta szét szélesebbre a lábait, hogy jobban hozzáférjek. Életre keféltem, feltöltöttem mag-energiával. Ősz elején még laposak voltak a mellei, a nyári letargia a testén-lelkén nyomot hagyott, de aztán fokozatosan, ahogy a sajátos házi receptje szerint váltogatva vágyat és szexet, perzseltük egymás vérét, telt ki, szépült és fiatalodott meg a teste, szünet nélkül szeretkeztünk, ahol és amikor csak lehetett, délelőtt nála a fürdőszobában, a konyhában, később benn a szobájában, a széles ágyon, emléktelen, hosszú éjszakákon át. A kezdeti, vadul átkúrt hetekben belém ivódott a szaga, biztos fordítva is így történt, ha nem voltunk együtt, a hónaljam és a farkam körüli kiborotvált bőr is - ez láthatóan nagyon izgatta - őt lehelte körém. Fizikailag el sem váltunk, átitatódtunk egymással. Minden második este felmentem hozzá egy üveg vörösborral - vérszegénység ellen - a félhomályos konyhában egymással szemben üldögéltünk a két karosszékben, halkan beszélgettünk, iszogattuk a bort, és az elkövetkező éjszakára gondoltunk közben.


szopkultúra

___A második, vagy harmadik délutánt töltöttem nála, amikor váratlanul odaperdült a sliccemhez, és már-már félelmetes szakértelemmel, csodálatosan elfurulyálta a nótámat. Úgy szopott, mint Vénusz, a szerelem istennője. Szégyen ide vagy oda, engem ez idáig ilyen szakszerűen még nem kezelt le senki, ezért annyira meglepődtem, hogy utána még a sliccem cipzárját is elfelejtettem felhúzni, nevetve figyelmeztetett rá, hogy az ormány kintmaradt. Szédelegve tápászkodtam fel a fotelból, kiürült fejemmel a plafonra bólogatva - nézzenek oda, kiszívta belőlem az összes velőt ez a némber, de milyen jó is volt! - és igyekeztem elhessegetni azt az üres koponyámban körbekeringő kellemetlen gondolatot, hogy hány és hány alanyon tökéletesítette - és még fogja is, legyél csak realista - ezt a csodálatos technikát, de hát hiába, gyakorlat teszi a mestert, és bizony ebben a "műfajban" is léteznek született tehetségek, ajjaj.
___...az éjjel a konyhai fotelban felhúzta a lábait, én térden állva, a karfába kapaszkodva dugtam, az egyik löketnél a fenekébe csúszott a makkom, amit meglepett örömmel nyugtázott.a padlón folytattuk és fejeztük be, egyszerre, vadul, mint az állatok.


betét-elmélkedés a boldogsághoz

___Amikor felébredtem mellette és kimentem vizet inni, a boldogság ritka hulláma ömlött szét bennem arra a gondolatra, hogy csak pár lépést kell megtennem, és visszafekhetek mellé az ágyba. Kétféle boldogságot éreztem eddig, az egyik fajta minden ok nélkül, váratlanul tört rám, egy nagyon világos és időn kívüli pillanat erejéig, mély emléknyomot hagyott bennem, és gyorsan elmúlt. Az egyik ilyen alkalomra élesen emlékszem, a Fazekas utcában mentem a Mártírok útja felé, balra tőlem egy épülő ház kerítésén plakátok virítottak, az érzés talán tíz másodpercig ha tartott. A másik, a szerelemhez kapcsolható boldogságérzet-fajta többször fordult elő velem, mint a véletlenszerű. Ezt a fajtát - hasonlót ahhoz, ami C. konyhájában ért - egyszer a 49-es villamoson éreztem, útban a Gellért tértől a Bartók Béla úton a Körtér felé, úgy huszonkét- huszonhárom éves lehettem, egy előző éjszakai szeretkezésre gondoltam vissza, ilyenkor egy ideg (solaris plexus - napfonat?) kellemesen végignyilallt bennem a gyomrom és a hasam táján.. A tömött villamoskocsi közepén álltam, kapaszkodtam a fogantyúba, néztem ki az ablakon a Duna felé, és hagytam, hogy végighullámozzanak rajtam a friss emlékek. Akkoriban vagy a szép zsidó Zelmát, vagy a szép cigány Ildikót szerettem.

___...hasra feküdt az ágyon, a vállát kezdtem el masszírozni, módszeresen haladtam lefelé a hátán, aztán lehúztam róla a bugyit, és előtűnt a hófehér feneke, a kígyózó gerinc alján pompázva. Hirtelen vagy fél liter vér szökkent a farkamba, föléhasaltam, a vágy vad ábráit égettem a gerince árkába izzó vasdarabommal, megmarkoltam a két teliholdat és betoltam Vörös Kígyó Főnököt a forró résbe. Az asszony ezt egy nyögéssel vette tudomásul, pár löket után négykézlábra állt, majd megszakítva az aktust, a hátára fordult, én meg futólag arra gondoltam: hátha azt szerette volna, ha a fenekébe rakom. Lehunyt szemmel széttette a lábát, és én beleheltem a kiszőkített, puha szőrrel borított domb alá, belenyaltam az édes lyukba. T ürelmetlenül magára húzott, harapva csókoltuk egymást, közben markoltam a melleit, beléhatoltam, magába szívta a farkam, egyszerre élveztünk el. A kielégülés pillanatában egy vonalba eső bal halántékaink között kis páragomoly keletkezett, amit kék kisülések szőttek át, és a konok macskakoponyából egy pogány sugallat érkezett: A kereszt szimbóluma a női száj és nemiszerv derékszögébõl ered. Nõstényoroszlán, a csapdosó farka végén skorpiófullánkkal. Amikor élvez, úgy kurrog, mint a macska. Egy kisfejű vörös egyiptomi macska. Faszvadász. Becserkészi a kárót, mint az egeret. A tápláléka kéj-energia.
__
__ Ahhoz képest, hogy hány és hány, millió ilyen-olyan nő van csak ebben a városban, és állítom, hogy nagyon sok jó is akad közöttük, miért pont egy ilyen öregedő takarítónővel foglalkozom, egy önző kurvával, aki ezerszer átvert, és mindig is át fog verni, ameddig csak feléje nézek? Hát egyrészt azért, kérném szépen, mert a rosszsorsom úgy hozta, hogy tavaly ősszel pont ebbe a nőbe kellett beleszeretnem, másrészt ebben az egyben benne van általában a nők összes rossz, és sokkal kevesebb részben jó tulajdonsága, teszem azt a kiváló toszóképesség, egy tanulmányozandó sűrítmény, egy nőbomba, a fogalom legveszélyesebb értelmében. Hogy a francba tud ez ilyen tökéletesen kúrni?! Szarik ez mindenre, csak a mohó picsáját jól tartsa hússal! Bezzeg a szelíd és hűséges L.-lel, a régi barátnőmmel nem foglalkoztam ennyit, de olyan ez, mint az egészség, amíg megvan, nem törődik vele az ember. Főleg kurvákba szoktak reménytelenül beleszeretni. Harmadrészt pedig azért izgat pont ez a nő, mert ideális alany a tanulmányozásra, ezt úgy értem, és nehogy azt gondold - bárki legyél is, aki ezeket a sorokat olvasod - hogy én egy megbántott hipermacsó szemszögébol nézem a kérdést, nem a sértettség vezérel, mert a vesztes dühe is lehet inspiratív, aki mindig a nyerésre játszik, abból egy kétdimenziós senki válik, mindenesetre a nő muffja fölé tetováltatnám, hogy vigyázat életveszély, ha nem tudnám, hogy ezt is könnyedén az előnyére fordítaná, elkapná a tetoválómestert, és addig kúrná, amíg csak levegohöz jut a szerencsétlen pára, szóval úgy értem, hogy ideális alany ez a nő, mert egy olyan ősi, vak ösztönformula mozgatja, ami kiveszőfélben van ebből a világból. Nem csak fajok halhatnak ki, hanem az egy fajon belüli őstípusok is. Ez a memphis-i templomi kurva csak azért tud tiszta maradni a sok mocsoktól, amit elkövetett, és még el is fog, mert egy archaikus istennő - talán Astarté vagy Szelené - védőszárnyai alatt tevékenykedik. Ez a Szelené holdistennő egyébként is gyanúba keveredett nálam, mert amikor C. kirúgott, két hónapra ugyanolyan merev és tehetetlen álomba zuhantam, mint a pásztor Endümión, Szelené szeretője, ha egyáltalán érdemes a mitológiai értelmezések útvesztőibe keveredni. Férfiszerelmet rabol a szárnyas nostényoroszlán, fészkire szállva marcingolja a jó darab véres szívet, vet picinyeinek is darabkákat belőle, ne éhezzenek azok se. Ez a ragadozó szerelem. (Mitológia-érzékenységem bizonysága a konyhájában látott Szelené márkájú súrolószeres doboz.) Nincs szüksége közelibb kapocsra, mint a szexre, az tölti fel, különben köszöni, jól megvan ő. Kívánom - nem kívánom, kész. Hogy miért, nem számít, ha csökken a másik szexuális intenzitása, számára ez a biztos jele: vége a kapcsolatnak. Ösztön-asszony, pogány pénisz-papnő. Ami az ő szűk és tökéletes ősi világán kívül esik, az számára nem létezik. A szabad és parttalan, kegyetlen, kénye-kedve szerinti pasizás, faszvadászat az életeleme, használod, eldobod. Néha megakadt a szisztéma, a csalódott és feldühödött lövőlegény egyszer-egyszer jól megverte, szívós asszony, meg se kottyant neki, kiheverte. A te naivitásod, hogy azt hitted, többet tudsz jelenteni a számára, mint a sok Feri, Peti és Béla. Hát azt vártad az ösztön-asszonytól, akit ráadásul te kerestél magadnak, hogy miattad, a négyezredik farok miatt majd megtagadja öntermészetét, és anyaoroszlánból szopósbáránykává vedlik át? Ragadozóból nem lesz rágcsáló, hogy megsértodött, amikor lenyuszikáztam, őt, a húsevőt. Lásd be: az a szerelem, amit te katarzisként éltél át vele, az neki a sokadik hasonló kör volt, hogy ő milyen intenzíven élte meg, és mihez viszonyítva, azt te meg nem tudhatod soha, az az ő titka marad. Szerelmet gerjeszt a lába közével, de maga őrizkedik tőle, gyengeségnek érzi, a másik elleni fegyvernek használja, mint egy domború lencse, fókuszálja és magába gyűjti a szerelmet, ezzel nyer energiát és hatalmat a férfi felett. Mindig ő választ.

___Elfojtottam magamban a féltékenységet, mert ha megérzi rajtam, könnyen felborul a köztünk kialakult egyensúly. Ami persze így is elkövetkezett, csak egy másik - várható - irányból, a pénz oldaláról. Ahogy kitalálta, hogy elfogyott a pénzem, nem volt nehéz dolga, nem tudtam bort hozni, vagy egyszer kölcsön is kértem tole - nagy hiba volt - fölényes és kemény lett velem szemben, kioktatott, menjek el dolgozni, csináljak valami hasznosabbat, mint az írás, amit a semmittevés egy formájának gondolt. Elég neki a két lányát eltartania, nem fog még egy ingyenélőt is a nyakába venni. A férfi keressen pénzt, lássa el az asszonyt, ez a kötelessége, ez a világ rendje. Ha a nő tartja el, akkor parazita vagy strici, ha önmagát sem tudja fenntartani, életképtelen senki. Vastörvény, természetes kiválasztódás, egyenest az anyatermészetbül. Ha van pénz-energiád, szaporodhatsz, ha nincs, vegetálj, egyszerű a képlet. Én, mivel mindig alárendeltem a szabadságomnak az anyagi helyzetemet, másképp láttam ezt a kérdést, a szellemi fejlődésemet nem veszélyeztethettem energiarabló kötelezettségekkel, ezért persze gyakran és hosszú időre kerültem pénzzavarba, ami köztudottan nem kedvez a párkapcsolatoknak.

___Középen Morla teknős (egyenesen a Végtelen Történet c. meséből), az állandóság, a középpont, körülötte C. két kislánya, B. és F. benn a kunyhóban, a kunyhó elott az anya, C. táncol az aktuális pasival a tűz mellett, háta mögött a kunyhóval, és végül a védőállat, Negra kutya, szinte mítikus tökéletesség, mindegyik (állandó) szereplő nő.

__ Az egyik szopás után lazán visszaköpte a magomat a pulóveremre - ahelyett, hogy jó étvággyal lenyelte volna, mint azt addig tette - majd kivonult a fürdőszobába, szájat öblíteni. Ebből megéreztem, hogy már nem szeret annyira. És amikor egyszer pár napos kúrásszünet után azt mondta, hogy: -Milyen lucskos lett a puncim! Már megbízom benned.- kezdte átlátni, és ezért megunni a kapcsolatot. Rájött, hogy én nem leszek más nővel, amíg vele kúrhatok. Csak valami a féltékenységgel határos izgalom, a váratlanság és a véletlen lehetősége tarthatta volna ébren benne a kívánást irántam. Csillapodott az első hónapok tüze, elindult egy alig észrevehető távolodás köztünk. Éles szemmel, folyamatosan figyelt, kutatta a hibákat bennem, amikbe később belekapaszkodhat, erőt meríthet belőlük a biztosan elkövetkező szakításhoz, aminek nem lehet a vesztese. A válság karácsonyra tetőzött. C. fogta érzékeny antennáival a figyelmetlenség, az ideges türelmetlenség jeleit rajtam, a szerelem kezdődő végének látta, az elviselhetetlen megszokás kezdetének, és mivel az ilyen határozott és kemény nők alapelve: az lép jól, aki először lép, elkezdte a kapcsolatot észrevétlenül leépíteni, óvatosan apró tüskéket és csapdákat helyezett el viszonyunk kanyargós ösvényein, csípős megjegyzésekkel próbálgatta a türelmemet. Gyakorlott kézzel csomózta le rólam a maga fonta boszorkánybogokat, aztán egy utolsó skorpiócsípés az önérzetem legközepébe, és - más választásom nem lévén - bénult bábként zuhantam az árva karácsonyi éjszaka űrén át a magány és a búskomorság örvényébe. Rászoktam, mint egy közönséges keménydrogra, és az elvonási tünetek is hasonló erővel jelentkeztek. Ugyanúgy átitatódtam vele, mint régen a heroinnal, a sejtjeim szintjéig.
__Amióta nem dughatom belé, olyan bús a farkam, mint egy kicsavart citrom. Összetöpörödött bánatában, képtelen másik bukszára bemozdulni. Azt az izgalmas kis vörös muffot egyenlőre nem tudja elfelejteni. Hiába uszítom, magyarázom neki, hogy nézzen másik kuckó után, a régi jó helyéről kiebrudalt minket a gazdasszony.azóta biztos új látogatók érkeztek, talán már állandó lakó is akadt. Mondhatok neki akármit, rám se bagózik, csak lógatja az ormányát és sóhajtozik. Majd kiheveri. És bevallom őszintén, hogy kurvára hiányzik az a kibaszott vörös áru, aki úgy le tudott szopni, ahogy ebben a szaros univerzumban előtte senki sem.


frissen, dühből, viszonylag igazságtalanul

___...ez az a fajta nő, aki, ha bolond módon társaságba viszed, és egy pillanatra elveszted szem elől, máris leszopja valami régi kedves ismerősét a függöny mögött a te kontódra, azért a tiédre, mert vagy olyan barom, hogy ahelyett, hogy csak alkalomszerűen kúrogatnád, mint a többiek, vele jársz, és ez úgy kell neked, te állat! És mit mond erre ő, szinte hallom, ahogy könnyedén leszögezi: -A hűség magánügy. -Talán hűtlenséget akartál mondani, pimasz sarki róka!


már tárgyilagosabban, messzebbről szemlélve

___Abba a személytelenségbe nehéz belegondolnom, ahogy a férfiakat kezeli, hát milyen rutin vezette, amikor azt hittem, boldog és viszonzott szerelemben élek vele? Pár perc alatt képes hozzáformálódni bármelyik férfihoz, mint hüvely a kardhoz, mint a keleti háremek rabszolganői, önmaga tökéletes alávetettségének illúzióját kelti a férfiban, és ennek leple alatt magától értetődő módon uralkodik rajta - a háttérben tébláboló kedves, öreg Jung doktor ekkor nem bírja tovább cérnával és felkiált: -Nana!- igen, ráhibázott doktorkám, Nana, a párizsi megakurva árnya dereng fel itten. -Háromszor már ráléptem a nyakadra!- mondta dühében, miután egyszer később a születésnapomon hiába szopott, nem tudtam elsülni a részegségem miatt, tehát végig tudta, mit művel velem. Többször nem fogsz a nyakamra lépni, picikém, azt garantálom! Kiszerettem belőled, végre. Az anyja jóistenit, kemény menet volt, de túléltem.

Barcs Miklós 1999

 




alul művelt, de felül buta!

vissza